Népzene

Nyomtatás

Mezőtúr neve már összefort egy régi, ámde mára újra virágkorát élő hangszerrel,  a citerával. Az ország egyik leggazdagabb citerás hagyományaival büszkélkedik városunk, melyben jelenleg is több citerazenekar működik. A mezőtúri citerás műhely tanítványai, zenekarai bátran mondhatjuk, hogy nem csak országunkban, hanem Európa több országában is ismertek. Népzenei, világzenei fesztiválokon rendszeresen képviselik Mezőtúrt.

Gyalog Magda  - Citeraművész

Mezőtúron született a Székeskert nevű városrészben és ott is nőtt fel. 1954-ben már a Magyar Filharmónia által kiadott művészeti engedéllyel játszott és 1956-ban országos első helyezett lett a Néphadsereg Kulturális Seregszemléjén. Közel száz felvétele készült a Magyar Rádióban, melyből 28 népdalcsokor és 78 önálló népdal. Kodály Zoltánhoz fűződő népzenei kapcsolata és együttműködése a szakmai körökben is legendás volt. 

A Honvéd Filmstúdióban 1956-ban film készült róla és televíziós szereplései közül kiemelhető többek között a Kecskeméti Népzenei Találkozón, majd az 1973-ban az OKISZ Erkel Művészegyüttes szólistájaként készült felvétel. Rádióban való szereplései nem csak hazájában voltak, hanem túl határainkon a Novi Sad-i rádióban is 1965-72 között számtalan alkalommal készítettek vele felvételt. A mezőtúri Petőfi Énekkarnak is tagja volt 1948-68 között. A KÓTA Szolnok Megyei Bizottságának, a Kispesti Vigadó Nótaklubnak, a MÜMAD (Művészek a Magyar Dalért), valamint a Fráter Lóránd Társaság tagjai közt is szerepelt és töltött be pozíciót a magyar népdalért.

Elismerések:


1956 Miniszteri dicséret
1975 Szocialista Kultúráért
1979 Pro Urbe díj
1999 Pro Urbe díj


Gyalog Magda 1958-tól tanított, majd 1970-ben megalapította a mai is működő mezőtúri Szivárvány Citerazenekart (www.szivarvanycitera.hu). Mindemellett 1965-80 között a Békéscsabai Balassi, Szolnoki Tisza, Gyomai Körös menti, Sátoraljaújhelyi Hegyalja, Jászberényi Palotás majd az Erkel Ferenc Művészegyüttesek szólistája volt.Utolsó európai önálló turnéja 1999-ben Törökországban zárult, ahol fáradhatatlanul mutatta meg szülőföldje zenei kincseit. A Művésznő bár koncertjei, munkái miatt Budapesten dolgozott és élt, sosem feledte szülővárosát és minden riportjában megemlítette az alföldi város értékeit, emberségét és az ott élők magas népzenei kultúráját.
Gyalog Magda emlékét családján kívül őrzi Mezőtúron, az általa alapított Szivárvány zenekar és híres tanítványa Csider István.

A szülőváros és a Bodoki Fodor Helytörténeti Egyesület tisztelete jeléül teret nevezett el Gyalog Magdáról, ahol bronz virág szobor és egy írás tiszteleg emléke előtt. A kövön Gyalog Magda szavai olvashatók: Mezőtúr nyelve a világgal a citeramuzsika!

 

Csider István - A Népművészet Ifjú Mestere

Egyéni elismerések

1974. Népművészet Ifjú Mestere cím

1977. KI MIT TUD? vetélkedő II. helyezés

1978. Mezőtúr Városért díj

1985. Szolnok Megyei Tanács VB. Közművelődési díja

1989. Szakszervezetek Szolnok Megyei Tanácsa Művészeti díja

2009. Jász-Nagykun-Szolnok megye Közművelődési Díja

 

 

Csiderné Mikó Anna (1956 – 2007)

 

Csiderné Mikó Anna alapító tagja és prímciterása volt a 37 éve működő hatszoros Arany Páva Díjas, Arany Páva Nagydíjas, KÓTA Díjas, Csokonai Vitéz Mihály Díjas Szivárvány citerazenekarnak. Zenepedagógusként sikerre vitte az arany minősítésű Galagonya, a négyszeres Arany Páva Díjas Iringó, az Arany Páva Díjas Tücsök valamint az arany minősítésű Cimbora és Lókötők citerazenekart. Segítője és tanácsadója volt mindenkinek, aki szerette, tanulni akarta a magyar népdalt, népzenét, több évtizedes népzenei pályája alatt táborokban fiatalok százaival ismertette és szerettette meg a citeramuzsikát. Eredeti népdalcsokor-szerkesztési ötleteit, ízes, egyéni énekhangját több hanglemez is őrzi. Az utóbbi években a mezőtúri Bárdos Lajos Művészeti Iskolában teljesedhetett ki pályája.
A város közössége Mezőtúr Város Kultúrájáért kitüntetéssel és Pro Urbe Díjjal, a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége KÓTA Díjjal köszönte meg fáradozásait.

1970 óta 2007. július 7-én bekövetkezett haláláig meghatározó tagja volt a jelenleg is működő mezőtúri Szivárvány citerazenekarnak

Az együttes kitüntetései, eredményei, melyek megszerzésében aktív része volt:

 

  • Kiváló Együttes cím 
  • Jász-Nagykun-Szolnok Megye Művészeti Díja
  • Jász-Nagykun-Szolnok Megye Közművelődési Díja
  • Jász-Nagykun-Szolnok Megyéért Díj
  • Mezőtúr Városért Díj
  • A Vass Lajos Népzenei Szövetség arany minősítése
  • A KÓTA Arany Páva Díja hat alkalommal
  • KÓTA-díj
  • Arany Páva Nagydíj
  • Csokonai Vitéz Mihály Közösségi Díj

 

*1975-1989-ig oktatta és vezette az országos hírű Galagonya citerazenekart Mezőtúron, valamennyi alkalommal a KÓTA arany minősítését érték el.

 *1996-tól oktatta és vezette az országos hírű Iringó citerazenekart Mezőtúron.

Az együttes eredményei:

 

  • A Vass Lajos Népzenei Szövetség arany minősítése
  • A KÓTA Arany Páva Díja négy alkalommal
  • Az Éneklő Ifjúság arany minősítése diplomával kettő alkalommal

 

*2002-től oktatta és vezette a Bárdos Lajos Alapfokú Művészeti Iskola Cimbora citerazenekarát Mezőtúron.

 

  • Az együttes eredményei:
  • Az Éneklő Ifjúság arany minősítése diplomával három alkalommal
  • A KÓTA kétszeres arany minősítése

*2003-tól oktatta és vezette a Lókötők citerazenekart Mezőtúron, majd az irányítást átadta legtehetségesebb tanítványának, Szabó Ferencnek.

Az együttes eredményei vezetése alatt:

 

  • Az Éneklő Ifjúság arany minősítése 
  • A KÓTA arany minősítése

*2005-től oktatta és vezette Bárdos Lajos Alapfokú Művészeti Iskola Tücsök citerazenekarát Mezőtúron.

Az együttes eredményei:

 

  • Az Éneklő Ifjúság arany minősítése
  • A KÓTA arany minősítése, Arany Páva Díj 

 

*2005-ben, 2006-ban és 2007-ben több növendéke jutott el a zeneiskolák számára szervezett országos népdaléneklési versenyek döntőjébe. Kozma Réka és Domján Anikó és Deák Dani vitték a mezőtúri ifjú citerások és énekesek jó hírét szerte az országba s hozták haza az arany minősítéseket. Deák Danit 2007-ben a Duna Televízió Pacsirta népdalversenyének döntőjében láthattuk, ahol negyedik helyezést ért el.

*Egyéni elismerései:

 

  • 1999-ben Mezőtúr Város Képviselőtestülete a városban hosszú időn át magas színvonalon végzett közművelődési tevékenységéért, az ifjúság népzenei neveléséért a Mezőtúr Város Kultúrájáért kitüntetésben részesítette.
  • 2006-ban Mezőtúr Város Képviselőtestülete a Mezőtúr Városért – PRO URBE Díjjal tüntette ki.
  • 2006-ban Kodály Zoltán születésnapján a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége a magyar népzenei kultúra területén kifejtett több évtizedes oktató-nevelő munkája elismeréseként KÓTA-díjat adományozott részére

 

*Művészeti oktatói tevékenysége:

 

  • 1982-1990-ig a tiszakécskei nemzetközi népzenei tábor oktatója
  • 1992-1995-ig a JNSz Megyei Pedagógiai Intézet továbbképzéseinek oktatója
  • 1999-2003-ig a Szivárvány Népzenei Egyesület népzenei táborainak oktatója, vezetője
  • 1999 szeptemberétől a mezőtúri Bárdos Lajos Alapfokú Művészeti Iskola népzenei 
  • tanszakának óraadó, majd 2004-től főállású citeratanára

 

Munkássága példamutató minden citerás és minden pedagógus számára.

Emlékét szeretettel megőrizzük.

Szivárvány Citerazenekar

1970-ben Gyalog Magda túri citerás általános iskolás gyerekek részvételével citerakört alapított s az akkori legkitartóbb, legtehetségesebb fiatalokból született meg ez az együttes. Az elmúlt négy évtized számos sikert, díjat, kitüntetést hozott számunkra amellett, hogy szűkebb pátriánk hírnevét is növeltük. Munkánkat szakma és közönség egyaránt elismerte, bizonyítják ezt kitüntetéseink és sikereink. 1988-ban jelent meg önálló nagylemezünk, 1999-ben és 2005-ben CD-n adtunk közre legjobb műsorszámainkból készült válogatást (utóbbit közösen az Iringókkal), felvételeinket a rádió gyakran sugározza. Szerepeltünk a KI-MIT-TUD vetélkedő tévés műsorában, Csider István (1974-től a Népművészet Ifjú Mestere, 1975-től a zenekar vezetője) 1977-ben szólistaként döntős volt e versenysorozatban. Tizenegy európai országban öregbíthettük a magyar népművészet jó hírét az elmúlt majdnem 40 évben: az egykori Szovjetunió, az egykori Csehszlovákia, Franciaország, Belgium, Lengyelország, Olaszország, Németország, Románia, Szerbia-Montenegró, Ausztria, Észtország zenekedvelőinek mutattunk egy kicsiny szeletet a rendkívül sokrétű magyar népzenéből.

Az utánpótlás nevelésére mindig nagy hangsúlyt fordítottunk. Ennek bizonyítéka a nyolcvanas évek végéig működő, országosan is elismert Galagonya gyermek citerazenekar, jelenleg pedig az Iringó együttes. (Alapítója, művészeti vezetője a néhai Csiderné Mikó Anna). Az Iringókat ma már tanítványa, Bíró Laci vezeti. De nem feledkezhetünk el az ugyancsak Panni-tanítvány Cimbora és a Tücsök zenekarokról sem, akik most Csider István vezetésével muzsikálnak és érik el a szebbnél szebb eredményeket, vagy a Lókötőkről, akiket az első arany minősítés után a tehetséges Szabó Feri gondjaira bízott. Csak remélni tudjuk, hogy ő is jól sáfárkodik társai tehetségével.

Zenekarunk sokszor tett tanúbizonyságot kísérletező kedvéről, így a többszólamú citerázást is a műfaj bölcsőjénél igyekeztünk elsajátítani. Az első kísérleteket Monoki Lajos, a szegedi tanárképző főiskola ma már nyugalmazott ének-tanszék-vezetője, a zákányszéki parasztkórus és citerazenekar vezetője ,,követte el” a 80-as évek elején régi magyar táncok feldolgozásával és színpadra állításával. A kezdeményezésnek újabb lendületet adott az 1983-as Ki Mit Tud?-on Mészáros Béla és Végh Csaba fellépése, akik szintén ilyen dallamokat dolgoztak fel. A kezdeti lépések után Pribojszky Mátyás és a tiszakécskei Tisza’83 zenekar készített klasszikus zenei feldolgozásokat. Ez a népzenei szakma mondhatni ,,dühödt" ellenállását váltotta ki, bár voltak eset, amikor elhangzott elismert, az autentikus népzenét képviselő szakember szájából: Ilyen szinten még ezt is meg lehet próbálni! (1986. Nádudvar, országos minősítő. Aki mondta: Olsvai Imre, akiről mondták: Szivárvány czkr. A mű: Avasi Béla-Monoki Lajos: Verbunkos a kőszegi órajáték zenéjére.)

Szóval nem könnyű a többszólamú citeramuzsikálást elfogadtatni. A fiatalok körében igen nagy igény van rá, nagy örömmel fogadják (példa rá a kécskei táborok), de a tanítók felelőssége óriási: az, hogy valaki ügyesen kontrázik, még nem indok arra, hogy ne tanuljon meg rendesen a hangszeren játszani. A klasszikus zenei feldolgozásokat ma is játssza a Tisza’83 zenekar – magas színvonalon. A többszólamú citeramuzsika újabb irányzata az autentikus népzene ,,dúsítása” többszólamú kísérettel, amely már a hagyományokat számon kérő szakemberek szemében is járhatóbb út. (Lehet, hogy a hagyományt mi, mai citerások csináljuk?) Ennek elterjedésére az ad lehetőséget, hogy egyre több tehetséges népzenetanár kerül ki a főiskoláról, akik a stílusos kíséret meghangszerelésére képesek. A jövő – a hagyományok megőrzése mellett – szerintem ebbe az irányba visz. Ja és majdnem elfelejtettem, pedig a legfontosabb: a közönségnek nagyon tetszik az új stílus.

1998 februárja óta a Mezőtúri Szivárvány Népzenei Egyesület (kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet) együtteseként működünk. Az elmúlt évek bebizonyították számunkra, hogy helyes lépés volt az egyesületi formát választanunk: civil szervezetként jogosultak lettünk a személyi jövedelemadó 1 %-ának elfogadására, sikerrel pályázhatunk a Nemzeti Civil Alapprogram működési támogatására, a Nemzeti Kulturális Alapprogram rendszeresen támogatja rendezvényeink sikeres megvalósítását. Mezőtúr önkormányzatával kötött közművelődési megállapodásunk anyagi biztonságot nyújt működésünkhöz.

Köszönetet mondunk Gyalog Magdának az alapokért, az indíttatásért, Kávási Sándornak a népdaléneklés megszerettetéséért, Pribojszky Mátyásnak a 80-as években nyújtott segítségéért, Monoki Lajosnak a többszólamú citeramuzsika lehetőségeinek megismertetéséért, Bódi Györgynek a remek hangszerelésekért. Köszönet családtagjainknak azért, hogy türelemmel viselik, sőt segítik azt, hogy próbákra, fellépésekre járjunk, mindenféle anyagi előny nélkül, nemegyszer saját költségünkön. Köszönet városunknak működési feltételeink alapjainak biztosításáért és a közönségünknek, akiknek a szeretete erőt adott ahhoz, hogy ennyi éven keresztül együtt muzsikáljunk.

Az együttes elismerései:

14 alkalommal ARANY minősítés országos minősítőn

6 alkalommal ARANY Páva díj

1983. Szolnok Megyei Tanács VB. Művészeti díja

1983. Művelődési Minisztérium KIVÁLÓ EGYÜTTES kitüntetése

1995. Mezőtúr Városért díj

1996. Jász-Nagykun-Szolnok Megyéért díj

2001. ,,Kultúrával a Nyugat Kapujában” Miniszteri dícsérő oklevél

2004. Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége KÓTA-díja

2005. ARANY PÁVA NAGYDÍJ

2007. Csokonai Vitéz Mihály Közösségi Díj

Lókötők citerazenekar

A citerazenekar 2003. szeptemberében alakult Mezőtúron, Csíderné Mikó Anna zenepedagógus és citeratanár vezetésével, az akkori Cimbora és Iringó citerazenekarok férfitagjaiból. 2004-től a zenekar szakmai munkáját Szabó Ferenc irányítja.

A KÓTA minősítőin eddig négyszer vettek részt és mindannyiszor ARANY minősítésben részesültek. 2009-ben és 2012-ben megkapták az ARANY PÁVA DÍJ-at is. Több arany oklevél, nívódíj és különdíj birtokosai. 2003-ban a zenekar az Éneklő Ifjúság Versenyen kiváló minősítést és a zsűri különdíját kapta.

A zenekar tagjai közül hárman rendszeres oktatói, szervezői az ország egyik legnagyobb hagyományaival rendelkező kecskeméti Tisza ’83 Citera és Népzenei tábornak. Az együttes tagjai kivétel nélkül több vidéki zenekarban is játszanak, állandó vagy vendégzenészként.

Az ország népzenei életének tevékeny részesei, évente több mint 30 fesztiválon, falunapon, népzenei találkozón öregbítik Mezőtúr és a citerazene hírnevét. Jártak Szlovákiában, Szlovéniában, Romániában és az ország számos területén, 2006-ban meghívást kaptak a kapolcsi Művészetek Völgye Fesztiválra is.

 

Iringó Citerazenekar

1995 őszén Csiderné Mikó Anna pedagógus, kiváló citerajátékos, a Szivárvány citerazenekar alapító tagja a Közösségi Házban citera-tanfolyamot indított gyerekek részére. A tehetséges fiatalok 1996 tavaszára zenekarrá szerveződtek. (A dolog nem előzmény nélkül való: 1975-ben hasonló körülmények között született meg az országos elismeréseket elérő Galagonya leány citerazenekar). Az együttes nevet is választott: több lehetőség közül végül a különlegesen hangzó IRINGÓ győzött. Mi az ,,iringó”? A népnyelv az őszi mezőn a szél által kergetett szamárkórót, ördögszekeret nevezi iringónak. Ez a név azóta már maradandóan beíródott a magyar népzenei mozgalom emlékkönyvébe sikereik, emlékezetes fellépéseik révén.

Öt országos minősítő versenyen vettek eddig részt, mindannyiszor ARANY minősítést értek el. Az ARANY PÁVA díjat 1997, 2001, 2004 után 2005-ben negyedik alkalommal kapták meg. Külföldön Mezőtúr vajdasági testvérvárosában, Törökbecsén szerepeltek többször is nagy sikerrel. Vendégszerepeltek a romániai Zsombolyán, részt vettek a montenegrói Bijelo Poljéban a 2. Nemzetközi Tamburazenekari Fesztiválon. A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége által a Zene Világnapja tiszteletére rendezett népzenei gálákon szerepeltek több alkalommal. 2005-ben az Arany Páva Nagydíjas Gálán a megyei önkormányzat különdíjában részesültek. Ötször kaptak meghívást az Egri Népzenei Gálára, ahol a Bartók Rádió is felvételt készített velük. Tanítómesterük elvesztése óta Csider István, majd kisebb szünet után társuk, Bíró László (népzenetanár-szakos főiskolai hallgató) szakmai irányításával folytatják citerás pályafutásukat.

Van-e hely a mai fiatalság szívében a népzenének? Bizony van, tanúsítja ezt az Iringó és a számtalan gyermek és ifjúsági együttes léte! Az Iringó tagjai ugyanolyan fiatalok, mint soktízezernyi kortársuk, ám amikor a népzene színpadára lépnek, sugárzik róluk a népdal szeretete, hitelesen tudják tolmácsolni akár a moldvai csángók dalait, érzelmeit is… Elkötelezettségüket mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy felnőtté válva is együtt akarnak maradni! Reméljük, ez a kötelék lesz olyan erős, hogy a mai sodró, túlpörgetett lét feszültségei közepette még sok éven keresztül egy biztos pont lesz életükben az együttmuzsikálás!

Az együttes a Mezőtúri Szivárvány Népzenei Egyesület fenntartásában működik.

 

 


Kávási Sándor - népdalgyűjtő, karnagy( - 2013)

A Móricz Zsigmond Könyvtár és Közösségi Házban működő Petőfi Dalkör egykori karnagya. 1948. július 4-én kérték fel e tevékenységre és haláláig is ebben a minőségben szolgálta a dalos mozgalmat megszakítás nélkül.

Számos elismerés kitüntetés és különféle díjak bizonyítják azt, hogy a dalkör eredményesen szerepelt városi, megyei, területi, országos és nemzetközi rendezvényeken egyaránt. Színes repertoárjuk tette lehetővé, hogy fellépjenek kórusként és népdalkörként is.

Kávási Sándor több mint 55 éves karnagyi munkája beívódott a város köztudatába, főként azokba a kórustagokba, akik kezei között érhettek meg szép emlékű sikereket. Karnagyi életútja során megszámlálhatatlan rendezvényen, kórustalálkozón, különböző minősítéseken dirigálta az énekkart. Elkötelezett híve volt a népdalnak, a népdalfeldolgozásoknak, melyeket a komoly művek mellett soha nem hagyott ki a műsorból.

Kávási Sándor karnagynak gondja volt arra is, hogy a „Mezőtúr: Dalárda” 1837. május 10-ei megalakulása óta eltelt időszakot végigvezetve a ma „Petőfi Dalkör” nevet viselő kórusmozgalom történetét az utókor számára megörökítse egy kiadványban.

 

Találatok: 2627