Mezőtúr története

Nyomtatás

 

 

 

Mezőtúr a Nagyalföld középső részén, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Hortobágy-Berettyó partján fekvő város, elnevezését az Árpád-korban már ismert Túr folyóról kapta.

A Váradi regestrum 1219-es bejegyzésében Túr falu megnevezéssel már szerepel a település. Mezőtúr Nagy Lajos királytól nyerte el a mezővárosi rangot, aki Anjou-liliomos címert adományozott a városnak. Mezőtúr a középkortól kezdődően vált az Alföld egyik jelentős vásárvárosává, kereskedelmi útvonalává a híres Túri vásárok révén.
A történelmi múltat, az évszázados kulturális, művészeti és természetvédelmi hagyományokat őrző város számos meglepetést tartogat az idelátogatók számára.
Mezőtúr főterén az 1928-as építésű Városháza tornyából gyönyörű panoráma nyílik a városra: a Református Nagytemplom, az Úri Kaszinó, a gimnáziumok épületei, a Városi Galéria, a Római Katolikus Templom, kissé távolabb pedig a mezőtúri téglából épített Újvárosi Református Templom meghatározzák a város látképét. A főtéri I. és II. világháborús emlékművek, a Kossuth- szobor, Nagy Lajos király szobra, valamint a Szabadság téri Dózsa György szobor a mezőtúri történelem pillanatait idézik fel. A Városháza előtt elterülő park az Alföld egyik legszebb főterévé varázsolja a főtért, a Kossuth teret.
A vásárairól híres település ipari fejlődését nagyban meghatározta a város természeti értéke, a kiváló minőségű, vörösre égő mezőtúri agyagnak a feldolgozása.
A túri fazekas kézművesipar több évszázados múltra tekint vissza: a középkori mázatlan feketekerámiát majd a XIX. századtól a mázas kerámiát készítő fazekasműhelyek alkotásai, a túri korsók, bödönök, kanták, butellák nélkülözhetetlen elemeivé váltak a paraszti háztartásoknak. A XIX- XX. század fordulóján, a fazekasmesterség virágkorában alkotott Badár Balázs (1855-1939), aki a polgári ízlést követő dísztárgyaival világhírűvé tette a mezőtúri kerámiaművességet. 
Magyarország egyik legnagyobb népi kerámia gyűjteményét a Túri Fazekas Múzeum gondozza, a Badár-emlékházban pedig a Badár-család fazekassága került kiállításra a ma is működő eredeti alföldi fazekasműhelyben.
A helyi népi kerámiamesterség elismeréseként a mezőtúri fazekasság 2009-ben felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Listájára.
Mezőtúrt átszeli a Hortobágy-Berettyó főcsatorna, amely a torkolati zsiliprendszernél kapcsolódik a Hármas-Köröshöz. A város mellett kanyargó holtágak háborítatlan természeti kincsekben bővelkednek: a Halásztelek-Túrtő-Harcsás- holtágrendszer, ahol az önkormányzat és a Horgász Egyesület együttműködésével kialakított "Horgásztanya" fogadja a horgászturistákat, valamint a Peresi-holtág, amely a maga 27.6 km hosszúságával a Kárpát-medence harmadik legnagyobb holtág rendszere.